Vesetranszplantáltak diétája. One moment, please
Látták: Átírás 1 Életminıséggel és pszichoszociális helyzettel összefüggést mutató tényezık vesetranszplantált gyermekek és felnıttek körében Doktori értekezés Vargáné Molnár Márta Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezetı: Dr. Novák Márta egyetemi docens, Ph.
Hivatalos bírálók: Dr. Balázs Judit gyermek- és felnıtt pszichiáter szakorvos, Ph. Unoka Zsolt egyetemi adjunktus, Ph. Szigorlati bizottság elnöke: Prof.
Mesterházi Zsuzsa professor emerita, Dr. Réthelyi János egyetemi adjunktus, Ph. A túlélés azonban felveti az életminıség kérdését is, mely a rehabilitációs célú gondolkodás, a komplex ellátás alapjául szolgálhat. Különösen hangsúlyosan jelennek meg ezek a problématerületek gyermekkorban, amikor a kezelés jellegébıl adódóan az egész fejlıdésmenet megváltozik, atipikussá válik, s a családi hatások vesetranszplantáltak diétája szocializáció alapjaiból adódóan még relevánsabbnak bizonyulnak.
Az értekezés elsı felében a krónikus vesebeteg személyek egészséggel összefüggı életminıségének dimenzióit tárom fel, illetve a gyermek- és felnıttkorban leggyakrabban elıforduló a vesebetegséggel együtt járó pszichés problémákat mutatom be. A felnıttek esetében különös vesetranszplantáltak diétája fektetek az életminıség és a halálozás, graftvesztés összefüggéseire, illetve a depressziós fogyókúrás etrend és egyéb pszichoszociális paraméterek szerepére.
A gyermekek esetében a betegek és szüleik megküzdésének jellemzıit mutatom be, illetve a betegség hatását a gyermekek neurokognitív fejlıdésére. A disszertáció második felében saját vizsgálataink módszertani jellemzıit és eredményeit ismertetem három vizsgálat tükrében: felnıtt vesetranszplantáltak halálozásának és egészséggel összefüggı életminıségének kapcsolatát vesetranszplantáltak diétája be, illetve a várólistán szereplı dializált és transzplantált betegek életminıségének összehasonlítását, továbbá a hazai gyermekkorú vesetranszplantált betegek kognitív képességeinek és pszichoszociális tényezıinek eredményeit ismertetem.
A krónikus veseelégtelen betegek száma világszerte évrıl évre gyarapszik. Ennek hátterében a javuló orvosi ellátás és a vesetranszplantáltak diétája élettartam növekedése is áll, továbbá javul a különbözı kezelésekhez való hozzáférés lehetısége.
Míg az as évek elején az USA-ban Washington állam egy kétlépcsıs, úgynevezett kemény sorolással választották ki a dialízisre kerülı betegeket [4], addig ma már a fejlett államokban ez a típusú ellátás korlátozás vesetranszplantáltak diétája hozzáférhetı minden rászoruló beteg számára.
A várt műtét nem időrendi sorrendben történik, hanem alapvetően a vércsoport és az úgynevezett HLA-rendszer humán leukocyta antigéntranszplantációs tulajdonság határozza meg, hogy kibe melyik vese ültethető. Ki alkalmas veseátültetésre? A vesedialízisre járó betegeknek csak egy része alkalmas a vesetranszplantációra, ezt a részletes vizsgálatok, fennálló társbetegségek, életkor alapján döntik el. A veseátültetés történhet halott donorból ide tartoznak a még dobogó szívű, de az agyhalál állapotába került donorok is és élő donorból egyaránt. Élő donor általában közvetlen hozzátartozó szokott lenni, ilyenkor a genetikai hasonlóság miatt a beteg szervezete jobban befogadja a donor vesét.
A végstádiumú veseelégtelenség kezelésére két modalitás alkalmazható: a dialízis, azaz a mővesekezelés és a veseátültetés. A dialízisnek szintén két alapvetı formáját alkalmazzák: a hemodialízist HDmely hazánkban hetente három-négy alkalommal, intézményi ellátás keretein belül történı vesepótló kezelést jelent, illetve a peritoneális dialízist PDmelynek során a hashártya membránját használják, s a beteg megfelelı szakmai kontroll mellett otthonában, önmaga végezheti a kezelését.
A betegek többségének a legideálisabb kezelési lehetıség a vesetranszplantáció. Ez ugyan mőtéti beavatkozást kíván, szoros együttmőködést a kezelı személyzettel, valamint csak az immunszupresszív szerek alkalmazása mellett kivitelezhetı, mégis a betegek életkilátásainak és életminıségének jelentıs javulásával jár együtt. A sikeres transzplantációk száma évrıl évre növekszik, napjainkban a végstádiumú veseelégtelenségben szenvedı gyermekek illetve serdülık mintegy kétharmada kap vesét.
Bár a HRQoL mérésével kapcsolatban kezdetben számos módszertani bizonytalanság volt, mára már egyre megbízhatóbb módszereket és eszközöket alkalmaznak e területen is. Elsısorban szociológiai terminusként ismert, az utóbbi évtizedekben vesetranszplantáltak diétája számos tudományterületen nyert teret, így az orvostudomány objektív mérési módszerei közé is bekerült.
A bio-pszicho-szociális modell, a holisztikus emberszemlélet tükrében a betegek állapotának meghatározásakor az utóbbi évtizedekben a biológiai, klinikai paraméterek meghatározása mellett az életminıség dimenziói is szerepet játszottak, a beteg szubjektív jóléte is elıtérbe került.
Napjainkban az általános életminıség koncepciótól elkülönült fogalomként ismert az egészséggel összefüggı életminıség. Az életminıség multifaktoriális fogalom, mely integrálja a szomatikus állapotot és mőködıképességet, a pszichés állapotot és lelki-szellemi jólétet, valamint a szociális mőködést a szakmai, a társas és a családi szférában.
A moduláris kérdıívek a fent említett két kérdıív típus elınyeit igyekeznek ötvözni: a generikus kérdıívelemek vesetranszplantáltak diétája különbözı betegségspecifikus vesetranszplantáltak diétája is tartalmaznak.
A kérdésfelvetés vesetranszplantáltak diétája fontos kiemelni, hogy a korábbi vizsgálatokban krónikus veseelégtelen betegek egészséggel összefüggı életminıségének mérésekor a legtöbb esetben nem alkalmaztak betegség-specifikus kérdıívet. A krónikus veseelégtelen személyek vesetranszplantáltak diétája alapbetegségükbıl és a kezelési modalitások jellemzıibıl adódóan számos társproblémával küzdenek, melyek befolyásolják a mindennapi életüket, rontják életminıségüket.
Ezen túlmenıen a pszichológiai faktoroknak is kiemelt szerepük van: a krónikus vesebetegek esetében állandó stresszforrás lehet vesetranszplantáltak diétája vesefunkció elvesztése, illetve a további romlástól való félelem, a társbetegségek jelenléte, a fizikai funkcióképesség csökkenése, a szerepváltozások, a foglalkoztatottság-aktivitás romlása.
A hangulatzavarok és az alvászavarok együttesen hatványozottan ronthatják a betegek megküzdési mechanizmusait, ezáltal hogyan lehet fogyni tippek kezeléssel való együttmőködésüket is.
Az alvászavarok és az életminıség kapcsolatát több vizsgálat igazolta. A DOPPS vizsgálat eredményei szerint a rosszabb életminıség a halálozás klinikai paraméterektıl független prediktora dializált betegekben. Más kutatók hasonló eredményt találtak az SF generikus skála használatával közel fıs dializált populáció esetén. A krónikus veseelégtelenség az érzelmi állapotot jelentısen befolyásolja: a tartós betegség tényének elfogadása, a kiszolgáltatottság, az életkörülmény megváltozásának következményei mind hatással vesetranszplantáltak diétája a beteg gyermek érzelmi állapotára.
A betegség és következményei ugyanakkor nem csupán az érintett gyermek, hanem az egész család életébe változást hoznak. A család tagjainak, különösen a szülıknek alkalmazkodniuk kell a gyermek betegségébıl fakadó orvosi kezelésekhez, a dialízis idıpontjaihoz, az elıírt diéta betartásához. A krónikus vesebeteg gyermekek egészséggel összefüggı életminıségét vizsgálva megállapították, hogy a végstádiumú veseelégtelenségben szenvedı gyermekek életminısége összességében szignifikánsan rosszabb, mint egészséges társaiké.
Dializált és transzplantált gyermekek csoportjait összehasonlítva a transzplantált gyermekek életminıségét jobbnak találták.
Élet a vesetranszplantáció után – Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika
Egyes tanulmányok szerint a transzplantációt követıen ez az érték nem vagy igen csekély mértékben változik pozitív irányba a többi doménnél található változásokkal ellentétben. Sikertelen megbirkózás alatt általában pszichés zavarok alacsony önértékelés, szorongás, depresszió, viselkedészavarokvalamint szociális és iskolai problémák együttes jelenlétét értik.
Az alacsony testmagasság az életminıség skálákon alacsonyabb pontértékkel jár együtt. A betegségérzet, a különbözıség magasabb szorongással jár együtt idısebb életkorban transzplantáltak esetén, valamint nagyobb korlátozottság érzéssel és jövıtıl való félelemmel társul.
Egyes vizsgálatok szerint szinte nem fordul elı ilyen probléma [], míg másoknál a gyermekek több, mint negyedében tapasztaltak PTSD-t egyértelmően bizonyító tüneteket [], a bizonytalan esetek aránya pedig még magasabb volt. Ez akár téves elképzelést vethet fel a gyermekekben, akik szüleik és orvosaik pozitív szemléletébıl azt is érezhetik, hogy a feléjük érkezı korábbi empátia elvész. Azonban a különbözı betegcsoportok között és azokon belül is jelentısek az eltérések: egyes csoportokban a normál populációhoz képest alacsonyabb is lehet vesetranszplantáltak diétája pszichés 17 18 problémák gyakorisága.
Idısebb életkorban a szorongás a jövıre irányul rejekció, gyógyszerek mellékhatásai stb.
ZEMPLAR 2 µg lágy kapszula
Dializáltakban általában gyakrabban tapasztalható az adaptív megküzdési stratégiák hiánya. A peritoneális dialízisben részesülı diéta app és serdülık önbizalma nagyobb, mint a hemodialízisben részesülıké.
Ez esetben gyakori tanulási problémák és veleszületett vesebetegség is szoros együttjárást mutatott az ADHD-val. A kezdetekben jellemzı, hogy a fejletlenebb dialízis kezelések következtében a neurokognitív képességekbeli elmaradások mértéke jelentısebb volt, mint napjainkban, azaz a gyermekek nagyobb arányú és súlyosabb kognitív deficiteket mutattak pl.
vesetranszplantált beteg milyen fehérje tartalmú ételeket kerüljön
A késıbb fellépı krónikus veseelégtelenség és annak társproblémái malnutríció, hipertónia, anémia stb. Az alábbi táblázat 1. A különbözı kutatások gyakran eltérıen használják az alacsony övezet IQ határait, mivel ez nemzetenként változó definíciók mentén értelmezhetı. Általában a fent említett határokon túl a IQ pont - mint alacsony átlagos - illetve a IQ pont - mint átlagos - közötti értékeket alkalmazzák. Az intelligencia vizsgálatok profilját tekintve elsısorban a verbális képességek megtartottsága jellemzı, s inkább a nonverbális területek, a kognitív hatékonyság esetén láthatóak markáns eltérések.
Krónikus veseelégtelenség esetén a figyelmi funkciók fejlıdése általában elmarad az átlagostól, a transzplantáció után azonban javulás figyelhetı meg egyes figyelmi funkciók terén, esetenként vesetranszplantáltak diétája is mutatkozik különbség az átlagpopulációhoz képest.
Eredményeik azt mutatták, hogy a krónikus veseelégtelenséggel küzdı gyermekek figyelmi teljesítménye nem marad el szignifikánsan az átlagpopulációétól, azonban megfigyelték, hogy minél elırehaladottabb állapotban volt a vesebetegség, annál gyengébb teljesítményt nyújtottak a vizsgált gyermekek.
A négy vesém és én
Ez az atipikus fejlıdés a hosszú távú, valamint a rövidtávú memóriában is megmutatkozik. Összehasonlítva a transzplantált gyermekek emlékezetét vesetranszplantáltak diétája transzplantáció elıtt állókkal, szignifikáns különbség figyelhetı meg a két csoport teljesítménye között.
Gerson áttekintı tanulmánya szerint a különbözı vizsgálatokban a transzplantáció után egy évvel a gyermekek emlékezeti funkciója általában nem marad el a korosztályuknak megfelelı szinttıl. A nyelvi és kommunikációs képességbeli elmaradások szintén relevánsak e populációban. Minél tovább tart a veseelégtelenség állapota, annál nagyobb mértékben lassul a nyelvi képességek fejlıdésének üteme.
A krónikus veseelégtelenséggel küzdı gyermekek nyelvi problémáinak hátterében több tényezı is állhat: szenzoneurális hallássérülés [], gyógyszeres kezelések mellékhatásai, s maga az alapbetegség. A tartós 6 napon túli vagy összességében jelentıs negyedévente legalább 10 napos, illetve évente legkevesebb 30 napos hiányzás súlyosabb hatással van a tanulók iskolai teljesítményére. Kiemelendı továbbá, hogy a legtöbb vizsgálat szerint a korábbi életkorban kezdıdı végstádiumú veseelégtelenség [], illetve a veseelégtelenségben töltött évek magasabb száma rosszabb központi idegrendszeri mőködéssel jár.
Egyes vizsgálatok azonban hasonló összefüggést nem tudtak bizonyítani, így e kérdés tisztázása még várat magára. Más kutatási eredmények értelmében a veleszületett ok miatt veseelégtelen csoport rosszabbul teljesít a 22 23 hosszú távú memória és finommotoros koordináció terén, mint a szerzett betegségben szenvedık.
A krónikus veseelégtelen gyermekek kognitív képességeinek, intelligenciájának vizsgálatakor a leggyakrabban alkalmazott mérıeljárások a Wechsler-típusú tesztek [,], vesetranszplantáltak diétája a Woodcock-Johnson kognitív képességeket mérı tesztek [], melyek a Cattell-Horn-Carroll CHC elméleten alapulnak.
A különbözı etnikai csoportok összehasonlíthatóságáért helyenként nonverbális teszteket is alkalmaznak pl. A szélessávú képességek 16 területét sorolják fel az elméletalkotók [], melyek megközelítıleg 70 szőksávú képességet foglalnak magukba.
A négy vesém és én
Ezek mérésével tehát a legjobb fogyókúra krónikus veseelégtelen populációban is megbízhatóvá és összehasonlíthatóvá válik a teljesítmények értékelése.
A gyermek betegsége hat a családra, s annak reakciói visszahatnak a gyermek további fejlıdésére.
A sérülés, a betegség jellemzıen kodependens viszonyt indukálhat a gyermek és általában az anya között, melynek eredményeképpen túlféltés jellemzi a szülıket, a fejlıdés menete megváltozott életutat feltételez, s ez gátolhatja az elemi megküzdési képességek kialakulását. A dialízis elıtti szakaszban a generalizált harag, önvádolás, depresszív tünetek, bizonytalanság jellemzıek, míg a dialízis idıszakában a gyermek rosszabb állapota, az egészségügyi személyzethez kapcsolódó dependens viszony állandó érzelmi labilitással jár együtt.
A család fókusza a tünethordozó gyermekre kerül, ekkor a testvérek gyakran a háttérbe szorulnak. További jellemzı a parentifikáció: a testvérek szülıi szerepbe kényszerülése, mely gyakran a beteg testvér ellátásába való túlzott bevonódással jár együtt, így személyiségfejlıdésük megváltozott utat ír le. Batte vizsgálatai 25 26 szerint a végstádiumú veseelégtelen gyermekek testvérei nem mutattak emelkedett szorongásszintet, ugyanakkor arról számoltak be, hogy akceleráltak a felnıtté válási folyamataik, többet aggódnak a testvérükért, vágynak a fókusz rájuk helyezıdésére.
Az elsı vizsgálatban vesetranszplantált betegek körében vesetranszplantáltak diétája halálozás és az életminıség összefüggését ismertetem, a második vizsgálatban várólistán szereplı felnıtt vesetranszplantáltak diétája betegek életminıségét hasonlítom össze transzplantált betegtársaikéval, a harmadik vizsgálatban pedig gyermekkorú vesetranszplantált betegek pszichoszociális jellemzıit vesetranszplantáltak diétája be. A kezdeti adatfelvétel után több, mint hét évet felölelı fogyás diéta tippek keresztül követtük a betegeket.
Hipotéziseim az alábbiak: 1.
